Családi adatbázisok Hercegfalva und Elöszallás

A Magyarország középső részén, Fejér megyében, a Balaton és a Duna közti vonal kb. négyötödénél fekvő Hercegfalvát (németül Herzogendorf, régiesen Herczegfalva, ma Mezőfalva) 1811-ben a ciszterci rend zirci apátságának pusztáiból alapították. Helyén a középkorban egy Újszállás nevű település létezett.

A török uralom alóli felszabadítást követően ezt az akkor elnéptelenedett területet 1700 körül bérbe adás útján telepítették újra. A terület a ciszterci rend zirci apátsága tulajdonában állt. Az első telepesek Sólyból (ma Hajmáskér része) érkeztek, mely szintén ciszterci birtok volt.

Hercegfalva anyakönyvei már Hercegfalva alapítása előtt elkezdődtek 1788-ban az apátság 300 lakosa által kérelmezett templom építésével Újmajor középkori területén. Az 1788 előtti adatokat vélhetően Előszállás anyakönyveiben vezették, mely település délebbre fekszik és ahol már 1727 óta bejegyezték a kereszteléseket. Amikor a Hercegfalvai családok adattárában 1811 előtti adat szerepel, az a puszták alkotta helységnek felel meg.

József főherceg kezdeményezésére alapították a települést. A telepesek (120 család) Veszprém és Fejér megye 29 másik falvából érkeztek. Veszprém megyéből a következő településekről származtak: Nána, Tés. Jásd, Porvár, Ácsteszér, Kardosrét, Esztergál, Aka, Olaszfalu, Oszlop, Ajkarendek, Polány, Szücs, Koppány, Kovácsi, Lajoskomárom, Palota és Borzavár.

Betelepülők érkeztek Fejér megye alábbi községeiből is: Mór, Bodajk, Perkáta, Üjbarok, Isztimér, Magyaralmás, Gyúró, Acsa, Pátka és Székesfehérvár szabad királyi város.

Hercegfalva helységhez és az egyházközséghez tartoztak a térképen jelölt környékbeli települések is.

Hercegfalva anyakönyveit 1788-tól 1895-ig dolgoztuk fel. Ugyancsak feldolgozásra kerültek a hercegfalvai polgári anyakönyvi kerület anyakönyvei is 1913-ig. Ezek a könyvek magukban foglalják Előszállást és Negyvenyimet is.
Az egyházi és polgári anyakönyveket a mormonok mikrofilmre vették, de nem optimális minőségben.

Hercegfalva egyházközségéhez és Hercegfalva községhez az alábbi helységek tartoznak:

 1850 óta Hercegfalvához tartozik  Felsö-Sismánd, Farkas-Sismánd és Alsó-Sismánd, 1860 óta Előszállás is.

Feldolgozás alatt van még Hercegfalva polgári halotti anyakönyvezése 1914-től 1960-ig, valamint Előszállás 1727-től 1895-ig terjedő anyakönyvei is.

A XX. század elején sok hercegfalvai család (több mint 500 fő) vándorolt ki az Egyesült Államokba és Kanadába. A kivándorlás dátumát és a hajó nevét az USA-béli Ellis Island adatai alapján adtuk meg. Némelyek többször is beutaztak az Egyesült Államokba. A még hiányzó beutazási adatokat az 1913 utáni időszakra később kiegészítjük.

1946-ban a német származású hercegfalvaiaknak (mintegy 1.300 fő) két menekültszerelvénnyel el kellett hagyniuk Magyarországot, és  Böblingen körzetében, Heidenheimban leltek új otthont.

Sok nevet az idő folyamán máshogy írtak, mivel csak hallás alapján jegyezték fel.

Amikor az adatnál a „vor” szócska szerepel, abban az esetben a dátumot a házassági vagy születési adat alapján nyomoztuk ki, és a megadott hely nem a tényleges születési hely, hanem csak a vélelmezett, illetve az utolsó lakóhely.
Amennyiben a dátumnál az „um” szócska áll, akkor a dátum a megadott életkor alapján lett kiszámítva. Ezt az adatot a bejegyzést végzők nem mindig adták meg, néha megpróbáltak „csúsztatni”, hogy a menyasszony az életkora alapján fiatalabb legyen.

A feldolgozásnál megpróbáltuk a keresztneveket mind latin, mind magyar, illetve német formában megadni. A kivándorlóknál az angol változat is szerepel.

A családnevek az idők folyamán változtak. Főszabályként azt az írásmódot adtuk meg, amely legelőször felbukkan. Ha egy nevet magyarosítottak, ezt is szerepeltetjük. Azoknál a neveknél, amelyek németül és magyarul is előfordultak, mindkét változatot megadtuk, ebben az esetben az első a dokumentált változat.
Gyakran születésről születésre változott az írásmód. Ilyenkor megkíséreltük azt a névváltozatot megadni, amely az idők során dominánssá vált. Ha a halálozást is bejegyezték, akkor az elhalálozás napján írt formában szerepel a név.

Az Anna, Maria, Magdalena keresztnevek eleinte a bejegyzésekben össze lettek cserélve, és különböző kombinációkban szerepeltek.

Az utolsó években az anyakönyvekben már a házszámok is szerepeltek. Ez alapján részben összerendezhetőek az egyes családok. Az is előfordulhat azonban, hogy minden születésnél más házszám került bejegyzésre. Hercegfalván a lakcímnél utcanév nem volt, csak házszám 1-től kb. 480-ig, illetve a településrészeknél 1900-ig.

Amennyiben Ön hibát észlelne, vagy további adatai vannak elsősorban az 1913 utáni időkre, hálásak lennénk, ha ezt tudatnák velünk. Immár több mint 45.000 személyt rögzítettünk és rendeztünk lehetőség szerint családok szerint. Az adatok ilyen nagy tömegénél (becslés szerint 100.000 fölött) előfordulhatnak téves leírások, hibás olvasatok a részben nagyon nehezen olvasható bejegyzések alapján. Minden segítséget, hibaközlést hálásan fogadunk.

Hercegfalva történetéhez további információkat a www.genealogy-epple.de és a http://herczegfalva.fw.hu címeken találnak.